Kerner Mariann - Idézet gyűjtemény

"Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó.
A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés."

• 

 

"A legtöbb ember abban a hitben nősül meg, hogy a házasság kincsesláda, melyben mindent megtalál, amire csak vágyott: társat, érzéki örömet, bensőséges kapcsolatot, barátságot.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a házasság kezdetben üres láda csupán, amibe tenni kell valamit, mielőtt bármit kivehetnénk.

A házasságban nincs szerelem, a szerelmet az ember maga viszi bele, ha őbenne lakozik.

A házasságban nincs romantika, hacsak mi bele nem visszük.

A házastársaknak meg kell tanulniuk az odaadás, a szeretet, a szolgálat, a dicséret művészetét.

Így töltik meg a ládikót.

Ha többet vesznek ki belőle, mint amennyit beletesznek, a láda kiürül."

 

 

 

 

 

„Életem minden boldogságáért neked tartozom. Végtelen türelmes voltál velem, és hihetetlenül jó! Engem minden elhagyott, csak a jóságod bizonyossága nem! Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehet annál, mint mi voltunk!”

 

 

"Mert hiszen annál nincs soha szebb és nincs derekabb sem, mint amikor egymást értő szívvel tartja a házát férj és nő, nagy fájdalmára a rosszakaróknak, jóakarók örömére, jeles hírére maguknak."

(Homérosz)

 

 

 

 

"Egész lényemben érzem azt az igazságot, hogy a férj és feleség nem különálló lények, hanem ez a kettő: egy."

(Tolsztoj)

 

 

"Ha a férfi elválik a feleségétől, rendesen hibásak - mindhárman."

(Móra Ferenc)

 

 

"Mi, vagyis a nők, szörnyen szeretünk férjhez menni. Kislány korunktól szépen felöltöztetett babákban gyönyörködünk, az esküvőről megtanuljuk, milyen klassz mulatság, és hogy az a mesében feldíszített menyasszonyok életének legszebb napja. Naná, hogy egyfolytában ez után sóvárgunk! Nem úgy, mint a férfiak. Ti másféle sztereotípiák közt nevelődtök, ti elvesztitek a szabadságotokat, benneteket megfognak a hárpiák, a vőlegény papucsot kap az esketése napján. És mégis, bármit tesztek, mi újra meg újra levadászunk benneteket. Nincs menekvés! Ám midőn már elejtettük a vadat, azért csak elmélázunk a következményeken. Megéri az a csicsás ünnepség, a méregdrága, irigyelt ruhaköltemény, a sztrádányi fátyol, a brilles gyűrű? Megéri azt, ami másnap következik? Másnap és azután? Éveken, életen át?"

(Vavyan Fable)

 

 

"Ezek a házasság tényei: akkor leszünk boldogok, ha megtanuljuk felismerni a változásokat az ismétlődésben, és akkor jutunk előre, ha előbb visszatérünk oda, ahonnét elindultunk."

"Boldog az az ember, aki ezzel az elhatározással megy bele a házasságba: "az én életem célja az, hogy a páromat boldoggá tegyem. Legyen meg hát mindenben a kedve! Én alkalmazkodni fogok hozzá száz százalékig." (...)
Mindketten igyekezzetek száz százalékig alkalmazkodni."

(Csőgl János)

 

"Aki a párja szüleit nem hajlandó elfogadni, az a hitvesét sem fogadja el egészen és igazán. Olyan tehertétel ez a házasságnak, amely lehetetlenné teszi, hogy egészen egymáséi legyenek."

(Csőgl János)

 

 

 

 

"A házasság legfeljebb az elején magától szép. Ez nem azt jelenti, hogy később szükségképpen elromlik, hanem azt, hogy a tartós boldogságért sok erőfeszítést kell tenni."

(Csőgl János)

 

 

 

"Szeretnéd őrizni társadban a lángot? Van ennek egy egyszerű módja: légy iránta hálás és ezt mutasd is ki!"

(Csőgl János)

"Kell hogy legyen szemtanúja az életünknek. Egy milliárd ember él ezen a bolygón. Ugyan mit számít egyetlen élet?
De a házasságban ígéretet teszünk, hogy mindenre odafigyelünk: a jóra, a rosszra, a szörnyűségekre, a csip-csup dolgokra. Mindenre, mindig, mindenhol. Azt mondjuk: az életed nem marad észrevétlen, mert én észreveszem. Az életed nem marad titokban, mert én tanúja leszek."

 

 

„Olyan partner mellett lehetsz boldog öregkorodban, akivel fiatalon jókat tudsz beszélgetni. Mert eljön az idő, amikor mindennél fontosabb a társalgás.”

 

 

 

 

„Amíg fiatalok vagyunk, hiszünk a szerelemben, de az erejét csak akkor ismerjük meg, mikor már megöregedtünk valaki mellett!”

„Még ma is, amikor látom, hogy igazi mosolyra derül az arca, megmelegszik a szívem, mert tudom, hogy nem olyan, mint más. Azért mosolyog így, mert vele vagyok. Miattam.”

 

 

 

 

„Soha nem gondolok arra, hogy jó lett volna, ha fiatalnak ismerlek meg, ha akkor jön el a pillanat. Nem érzem, hogy vesztes lennék, mert nélküled éltem az életem. Olyan vagy számomra, (és azt hiszem, én is olyan vagyok) mintha azóta léteznél, mióta megismertelek, mert nincs emlékem a múltadról. Mikor megszerettelek, már magadban hordoztad az ifjúságod és az öregséged, nincs korod, csak minden, ami Te vagy benned van. Elkészültél. A nélkülem töltött napok voltak az építkezésed napjai, nekem építkeztél, hogy azzá légy, aki vagy. Mint az összerakós játék, ami mozaikonként válik késszé, az se öreg, és nem fiatal, hanem egész.”

„Egész szívemmel és lelkemmel szerettem valakit és nekem ez pont elég.”

 

„E világon nincs más, mi többet ér, mint mikor kezed a kezemhez ér.”

 

 

 

 

 

"A házasság nem képgyűjtemény, nem album régi emlékekből. Élő kapcsolat kell, az kell, hogy ha egymásra néznek, forró vágyak szaladjanak végig a testükön, az kell, hogy be tudják fejezni egymás elkezdett félmondatát, hogy szavak nélkül értsék meg, mi fáj a másiknak, mikor kíván egy percnyi csendet, mikor kíván egy puha simogatást."

(Fehér Klára)

"A szerelem egy maréknyi virágmag, a házasság pedig a kert. És amiként a kertjeid, a házasságod is teljes odaadást, kemény munkát, sok szeretet és törődést igényel. Bánj el kegyetlenül a gyomokkal. Irtsd ki őket, mielőtt gyökeret vernének. Szentelj ugyanannyi türelmet a házasságodnak, mint kertjeidnek, és akkor rendben lesz minden. Vésd eszedbe: ha azt akarod, hogy virágozzon, a házasságod is állandó gondozást kíván."

 

 

 

 

 

"A házasság egy életre szól, és ezt jelenti az elkötelezettség. Jóban-rosszban és tudomásul véve, hogy a házasság nem mindig pezsgőről és rózsákról szól. Minden rossz elmúlik, a szerelem, az igaz szerelem azt jelenti, hogy túléljük a viharokat és erősebben kerülünk ki belőlük."

(Jane Green)

 

 

 

 

 

"Csak akkor lehet boldog a házasság, ha két hasonló lélek kerül egymás mellé."

"Házasodjunk össze! És gyereket is akarok. És veled akarok megöregedni. Veszekedni. Elviselni egymást. Szeretni. Ott akarok lenni melletted, ha gyötörnek éjszaka az emlékeid és szükséged van rám. És felébredni reggel az emlékeimmel, és olyasvalakivel megosztani, aki nem fordul el tőlem azért, mert azt hiszi, hogy az élet csupa napsütés. Olyan társ kell, aki nem fél, hogy a végsőkig próbára tegyen."

 

 

 

 

 

"Vannak párok, akiknek előbb nemet kell mondani, hogy utóbb ki merjék mondani az igent."

 

 

 

 

 

"Több házasság maradna meg, ha a partnerek rájönnének, hogy a jó néha a rossz után jön."

"Szivem sziveddel, mondom, olyan egy,
Hogy már a kettő nem két-számba megy:
Egy eskü lánca fűzi kebelünk:
Két kebel, egy hit: összes lételünk."

(Shakespeare)

 

 

 

 

"Minden szerelem hazugság, s csak egy szerelem van a világon, és azt nem a kottaüzletben árulják, hanem az ékszerésznél, ahol a két karikagyűrűt veszik, ez az egyetlen szerelem, az unalom, a betegség, az elcsúnyulás, a másfelé való álmodás, az ezerszer szökni, menekülni akarás és mindig ottmaradás: egymással szemben ülve nézni az egymás vénülő képét és végignézni a másiknak a haldoklását, ez a szerelem."

(Cserna-Szabó András)

 

 

 

"A párod az életed legértékesebb befektetése. Ő az, aki a gyermekeidnek értéket ad értékrendjével, ő az, aki az óráidat megszínesíti, amikor már a gyerekek elrepültek, és kettesben egymásra maradtatok."

 

 

 

"A házasság egy életre szóló szövetség. Életszövetség. Arra szövetkeztek, hogy nagyszerű életetek lesz, együtt egyszerűbben megoldjátok a gondokat, együtt nagyobb eredményeket értek el, együtt nagyszerűbb élményetek lesz, kölcsönösen támogatjátok egymást, hogy megvalósítsátok a céljaitokat."

"Hogyha két szerető szív megöregszik,
mily mély, áhitatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frígy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja."

(Victor Hugo)

 

 

 

 

 

"Egy boldog pár egymásnak szóló mosolyát senki más nem értheti rajtuk kívül."

 

 

 

 

 

 

"Tisztelem a személyiségedet, és mivel érzem, hogy te is tiszteletben tartod az enyémet, sohasem foglak azzal lealázni, hogy másmilyenné formállak. (...) Amíg velem leszel, szabadon dönthetsz mindenről, még akkor is, ha a döntésed nekem fájni fog. Én szabadon döntöttem arról, hogy nem veszem ki a kezedből a szabadságodat, mert így tartom tisztességesnek. És a közös életünkben ehhez fogom tartani magam."

 

 

 

 

 

"Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok mondanak. Teli remény, de én nem optimistán állok itt az esküvőmön, sem reménnyel telve. Én nem vagyok optimista, és nem is reménykedem, én elszánt vagyok, szikla szilárd, és tudom, a szív embere vagyok. Én szétszedem őket, majd összerakom, a kezemben tartom. A szív embere vagyok. Egy dolog biztos: te vagy a társam, a szerelmem, és a legjobb barátom. A szívem, az én szívem érted dobog, és ezen a napon, az esküvőnk napján egyet ígérhetek: megígérem, hogy a szívemet átnyújtom neked, neked adom magam."

"Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni."

(Popper Péter)

 

"A jó házasságban nincs egyenlőtlen és egyenlő. Mindkét fél hiányt tölt be a másikban, mindkettő gondolatot ad a gondolatnak, célt a célnak, akaratot az akaratnak, s így gazdagodnak ők. Egy lélek és egy test. Együtt dobbanó szív: egy élet."

(Alfred Tennyson)

 

 

 

 

"Az ember kétszer szeret bele egy nőbe: először, amikor megismeri, és aztán másodszor huszonöt évvel később, az ezüstlakodalmat követő időben. Ami közbül van, legtöbbször zavarosság, érzelmi szempontból nincs jelentősége."

(Márai)

 

 

 

 

 

"Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és egyre-egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy a szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
s érezni azt, hogy szép, veled szép,
és csak veled teljes az élet."

(Illyés Gyula)

"A második házasság: a remény diadala a tapasztalat felett."

(Samuel Johnson)

 

 

 

 

 

"Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan."

(Pilinszky)

 

 

 

 

 

"Ha két ember házasságot köt egymással, akkor ennek a két embernek ettől fogva egész életére konzerválnia kell magát. Úgy fogtok egymás mellett menetelni, mint egy sínpár, szigorúan betartva a megszabott távolságot. Akkor is, ha egyikőtök szeretne néha távolabb vagy közelebb húzódni - hiszen ez a szabály megsértése volna. A szabály pedig kimondja: legyetek józanok, gondoljatok a jövőre, a gyermekeitekre. Többé nem változhattok meg, olyannak kell lennetek, mint a sínpárnak: mindvégig meg kell őríznetek azt a távolságot, ami induláskor volt közöttetek, egészen a célállomásig. Ne hagyjátok, hogy megváltozzon a szerelmetek, sem az út elején, amikor növekedni akarna, sem pedig a későbbiekben, amikor csökkenni akarna, mert ez rendkívül kockázatos."

(Coelho)