MENÜ
Kerner Mariann - Idézet gyűjtemény
"Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó.
A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés."

"S ne hidd, míg száll sóhajod, Hogy Teremtőd nincsen ott, És ne hidd, ha könnyezel, Hogy Teremtőd nincs közel. Belénk oltja örömét: Hogy bajunk ő zúzza szét, És míg meg nem enyhülünk, Mellénk ül és sír velünk."

 


"Lényem a szél fújja,

lapoz az Isten ujja,

minden betűm és pontom

boldogan beleborzong

az Ő lélegzetébe

 

Így élek:

az alsó polcra téve."

(Keszei István)

 

"Imádkozni annyi, mint esőt kérni.

Hinni annyi, mint esernyőt vinni magunkkal."

 

 

"Kutattalak, s nem leltem rád Uram,

most megpróbálom mégis kitalálni,

valaki vagy Te, vagy csupán akármi,

sorvégre rímnek jól jöhetsz ugyan,

de jobban élsz a vírusban s a rákban,

mint a tehozzád esdeklő imákban,

s ha megtagadlak, azzal adnék létet

neked,

hát nem tagadlak, s végre véged.

Megszabadultam Tőled

mégis árvád vagyok Uram

ki várva vár Rád."

 

"A hit megelőzi a csodát."

 


 

"Mikor elhagytak,

mikor lelkem

roskadozva vittem,

csendesen és váratlanul

átölelt az Isten."

"Vannak pillanatok,

amikor Isten engedelmességet követel.

De olyanok is vannak,

amikor akaratunkat teszi próbára,

s arra kíváncsi,

hogy fel tudjuk e fogni az isteni szeretet lényegét."

(Coelho: Az ötödik hegy)

 

"Hogy hit támadjon bennünk: a léleknek önmagába kell szállania, önmagával kell foglalkoznia. Távol a világtól, a várostól, a zsibongó sokaságtól, a zakatoló gyáraktól, a kufárok viaskodásától, a papok szemforgatásától, a tudósok feleselésétől. Erdők magányában, vizek partján, sivatagnak rónavidékén: ott készül az ábránd, a sejtés, a szeretet vágya, a gondolatok szárnyalása, az érzések igazsága, a költészet, a végtelennek imádása, s ha mindezek együtt vannak a lélekben: ott készül a hit. Az erős hit, mely méltó erre a névre."

(Eötvös Károly)

"A hited erősségét annak a fájdalomnak az erőssége méri, amelyet el tudsz viselni."

(Dan Brown)

 

"Sírtam és zokogtam éppen,
Földre rogyott a térdem,
De az Úr hangja volt,
Igen, ő volt, ki szólt:
Nem lesz több bűn,
Sem hazugság,
Csak öröm és béke,
S a könnyeknek vége."

 

“Kisgyermek koromban nem értettem, miért csak az emberekért kell imádkoznom. Miután édesanyám lefekvés előtt megpuszilt, magamban kiegészítettem az esti imát egy általam kiötölt fohásszal valamennyi élőlényért.”

"Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.

De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:

Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon."

(Wass Albert)


 

 

“Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon – csak Isten óv meg a veszedelemtől.”

(sumér mondás)

 

“Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk.

Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami, ami az elébb homályos és érthetetlen volt, ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten. Hiszek benne? Néha azt hiszem, csaknem frivolitás és túlbuzgalom hinni benne. Több és más Ő annál, semhogy hitem vagy tagadásom eldöntené kettőnk viszonyát.”

(Márai Sándor: A négy évszak)

“A hit olyan, mint a szeretet: nem lehet kikényszeríteni. Ezért hiábavaló vállalkozás, ha állami rendszabályokkal akarjuk a szeretetet bevezetni, vagy megerősíteni; mert mint ahogy gyűlöletet kelt, ha megkíséreljük kikényszeríteni a szeretetet, ugyanúgy igazi hitetlenséget kelt, ha a hitet valakire rá akarjuk kényszeríteni.” (Arthur Schopenhauer)

 

 

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

 

“Hinni – mégpedig olyan mélységesen, hogy az irányítsa a gondolatainkat – meglehetősen nehéz. Szellemi fegyelmet igényel. Önfeláldozást igényel. Teljes odaadást igényel. A hit nemcsak valami felszínes dolog az agyunkban. Nemcsak holmi sekélyes meggyőződés szavakba öntése.”

(Norman Vincent Peale: Hit)

 

“A hit az emberek legerősebb fegyvere, és ha mélyen gyökeredző hitünk van, semmi sem tud legyőzni bennünket. Semmi.” (Norman Vincent Peale: Hit)

 

“A hit látja a láthatatlant. Elhiszi a hihetetlent és eléri a lehetetlent.”

"Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek, amit nem akarnak elfogadni. Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad.
Kérjük az Urat, hogy adjon erőt elfogadni a megváltoztathatatlant – mert olyan sokan, oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az élet osztott nekünk.
Bátorságot megváltoztatni a megváltoztathatót – mert oly sokan oly gyávák vagyunk és félünk kiállni az igazunkért.
És bölcsességet, hogy felismerjük a különbséget – mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek ha lehetetlen választás elé kerülünk.
A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt az, hogy Isten meghallgat és felel imáitokra, a rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza: nem."

(Született feleségek)


 

"Az aggodalmaskodó ember csőlátásban szenved, csak az elképzelt bajokat és nehézségeket látja. Az imádkozónak tágas a horizontja: a láthatatlanokat is komolyan veszi. Az aggodalmaskodó csak a nehézségeire, az ellenségeire és többnyire csak önmagára néz. Az imádkozó ezeken túl Istenre néz és komolyan számol vele és számít rá."

 

"A lelkészem azt szokta mondani, az életünk olyan, mint a patakok: mind ugyanabba a folyóba folyik, bármilyen mennyország áll is előttünk a ködben a vízesések alatt. Drága barátom, csukd be a szemed, és engedd, hogy a víz hazavigyen!"

(Bakancslista)



 

Asztali nézet